A betegek évenkénti szakorvosi felülvizsgálata a felére rövidülne, a szénhidrát-anyagcserét ellenőrző laborvizsgálatra is kéthavonta kerülne sor. A fél év alatt elvégzendő három mérés eredményéből legalább kettőnek kell bizonyítania, hogy a beteg sikeresen tartja kordában a vércukorszintjét.

A cukorbetegek kezelésének tavaly áprilisi szigorításával a kormány több százezer beteget próbált megregulázni. Eszerint a napi négyszeri inzulinanalóg-terápián lévő betegek csak akkor kaphatják a továbbiakban is százszázalékos támogatással a korábbi gyógyszerüket, ha a kívánatos szénhidrát-alapanyagcseréjüket megfelelő értéken tartják. Az egészségbiztosító februári adatai szerint júliustól decemberig az analóg inzulint használó cukorbetegek nagyjából egyötödétől vonták meg készítményük teljes támogatását.

A Péterfy Sándor utcai kórház diabetológusai lapunknak azt mondták: az emiatt náluk ismét humáninzulinra állítandó betegek fele „morgolódott” az intézkedés miatt, de végül elfogadták a változást. Tíz százalékuk viszont még azzal együtt is megtartotta korszerűbb inzulinját, hogy az addigi 300 forintos patikaszámla 16-17 ezer forintra ugrott. Mert bár az analóg inzulin kényelmesebbé teszi az életet, mint más terápiák – nem kell például szigorú időpontokhoz kötve élni, nem kell annyira odafigyelni arra, hogy mit és mikor eszik a beteg –, körülbelül háromszor drágább a többi kezelésnél.

Az, hogy az újbóli változtatás a betegek egészségét óvja, vagy inkább az egészségbiztosító fiskális érdekeit, nem tudni. Volt, aki úgy nyilatkozott, hogy ezzel az egészségpolitika belátta, „nem lőhető be” két szám közé még a legegyüttműködőbb betegeknél sem a kívánatos laborérték. A mérhető paraméterek torzulhatnak például a stressz vagy daganatos kezelés hatására is – azaz puhulnak a szabályok.

A gyakoribb szakorvosi vizsgálat szakmailag indokolt, az érintett érdekeit, a jobb ellátást szolgálja. Mások szerint épp ellenkezőleg: megint a betegen szorítanak, mert a gyakoribb szakorvosi vizit, a több laborvizsgálat bevezetésével folyamatosan kell bizonyítaniuk: megfelelnek a terápiás elvárásoknak.

Kincses János, a Magyar Cukorbetegek Országos Szövetségének elnöke egyelőre nem kívánta kommentálni a tervezett változásokat, mint mondta, vele ezekről eddig senki nem konzultált. Szervezetük ugyanakkor az AB döntésére vár. Az eredeti rendelet tavalyi kihirdetése után ugyanis a Társaság a Szabadságjogokért alkotmányjogi panasszal élt: Bence Rita, a TASZ programvezetője szerint a diéta be nem tartásának nem csupán a fegyelmezetlenség lehet az oka, hanem a szegénység is.

Ezért – véleményük szerint – nem lehet támogatásmegvonással büntetni a betegeket. Az Alkotmánybíróság januárban érdemben tárgyalta a cukorbetegek gyógyszertámogatásával kapcsolatos beadványokat, határozatot azonban még nem hozott.